Abus Nasr al-Farabi: Az eszményi város lakosainak nézeteiről

 Huszonkilencedik fejezet
Az eszményi város ellentétei

 "Az eszményi város ellentéte az ostoba város, a bűnös város, a változó város, a tévelygő város. Néha egyének állnak vele szemben, mint ezeknek a képviselői.

I. Ostoba városnak nevezzük azt, amelyeknek a lakosai nem ismerik a boldogságot, és az nem is jut eszükbe. Ha feléje vezetik lakosait, akkor azok ezt nem is értik, nem is hiszik, s a javaknak csak azokat a fajtáit ismerik, amelyek színre annak tűnnek, s amelyekből azt lehet hinni, hogy az élet célját jelentik. Ilyen a test épsége, a gazdagság, az élvezetekben való dúskálás, a vágyak szabad követésének lehetősége, mások tiszteletének és nagyrabecsülésének elnyerése. Mindez az ostoba város lakosainak szemében maga a boldogság. A legfőbb és tökéletes boldogság ezek együttes megléte. Ellentétei a nyomor, a testi bajok, a szegénység, az élvezetek hiánya, a vágy követésének lehetetlensége és a megbecsülés el nem érése. Az ostoba város különböző csoportokba sorolható.

1. A szükségletek városa. Lakosainak céljai a test fönnmaradásához szükséges ételek, italok, ruhák, lakhelyek és nők megszerzésére korlátozódnak. Ezek előteremtésében működnek együtt.

2. A változó város lakosainak célja az, hogy a jólét és a gazdagság elérése érdekében működ­jenek együtt, de a gazdaságot nem valami egyéb cél érdekében hajszolják, hanem csak azért, mert a bőség az életük célja maga.

3. A közönséges és alantas város lakosainak célja az élvezetek halmozása étel, ital és nők tekintetében. Céljuk röviden az érzékek és a képzelet kiszolgálása, továbbá minden lehetséges módon a vidámság és a játékok keresése.

4. Az elismerés városában a lakosok célja az együttműködés annak az érdekében, hogy meg­becsülést, dicséretet, nevet és hírt szerezzenek a népek között, akik őket szavakban és tettekben magasztalják, illetőleg dicsőítik. Céljuk, hogy mások vagy egymás szemében híresek és fényesek legyenek, mégpedig mindegyik annak arányában, hogy ezeket a dolgokat mennyire szereti, vagy mennyit tud belőlük elérni.

5. A győzelem városa lakosainak célja az, hogy másokat legyőzzenek, és másokat meg­gátoljanak abban, hogy őket győzzék le. Buzgalmuk egyedül arra az élvezetre korlátozódik, amit mások legyőzése során érnek el.

6. A közösségi város lakosainak célja az, hogy szabadok legyenek, mindegyik tehesse azt, amit akar, s vágyaik elérésében ne gátolja őket semmi sem.

Az ostoba városok királyai olyanok, mint városaik. Mindegyik úgy igazgatja az uralma alatt álló várost, hogy az megvalósíthassa vágyát és célját. A célul kitűzhető ostoba törekvéseket épp az imént soroltuk föl.

II. A bűnös város ismeri az eszményi város nézeteit, tehát ismeri a boldogságot, Allahot - legyen hatalmas és fényes - ismeri a másodlagos testeket, az aktív intellektust, tehát mindazt, amit az eszményi város lakosai is tudnak és hisznek, de tetteik mégis az ostoba város lakosainak tetteivel egyeznek.

III. A változó város nézetei és tettei régen azonosak voltak az eszményi város nézeteivel és tetteivel, de megváltoztak, befogadtak más nézeteket is, és tetteik is másfélékre változtak.

IV. A tévelygő város azt vallotta, hogy az evilági élet után következik a boldogság, de aztán megváltoztatván ezt a nézetüket, Allahról, a másodlagos létezőkről, az aktív intellektusról helytelen, hozzájuk nem illő dolgokat hisznek, s róluk mindent csak jelképnek és fantáziálás­nak tartanak. Legjobb vezetőjük abban a tévhitben van, hogy kinyilatkoztatást kapott, bár nem ez a helyzet. A tényeket elferdíti, hazugságot és csalást alkalmaz."

(forrás:https://mek.oszk.hu/03400/03419/03419.htm#32)

Keszeg Vilmos: Hiedelmek, narratívumok, stratégiák. Egyetemi jegyzet (NEJ, 8.)

A JÓSLÁS ÉS TECHNIKÁI. 102–146.

(részlet)

1. A jóslás, a tudakozódás akkor válik aktuálissá és fontossá, amikor valamilyen oknál
fogva az egyén elveszíti a kapcsolatot a jövővel (egy helyzet/állapot alakulása, kimenetele,
egy bizonyos helyzetben alkalmazható viselkedési stratégia) vagy a múlttal (egy betegség,
valamilyen kár oka, személy vagy tárgy eltűnése). A helyzet válsághelyzetnek nevezhető,
amelyben gondot okoz a jelenbeli állapotok okának ismeretlen volta, a perspektívák, a
cselekvés- és viselkedésmódok hiánya, akárcsak a cselekvési alternatívák nagy száma. A
jóslás, a tudakozódás az idősíkok, az események különböző időben lezajló szegmenseinek
összekapcsolása. A jóslás, a tudakozódás a jelen, egy adott helyzet, a mindennapi élet fölé
emelkedés, a múlt vagy a jövő eseményeinek jelenben történő számbavétele, a jelenben
elvégzett cselekvések múltbeli történésekkel vagy a jövőben elérendő állapottal való
legitimálása. Mint ilyen, a jóslás az idő kezelésének, manipulálásának rítusa, az idő és az események integritását helyreállító, a múlt, a jelen és a jövő közötti feszültségeket feloldó rítus. A jóslás, a tudakozódás az időhöz való tudatos viszonyulása, az idő döntésekkel és cselekvésekkel való előkészítése, irányítása, szabályozása, a múlt és a jövő jelenben történő birtokbavétele.

2. A jóslás, a tudakozódás az időről való tudás speciális technikákkal történő előállítása. A jósló és a tudakozódó rítusok kognitív kontextusát a következő meggyőződések képezik: az események között ok-okozati viszonyok érvényesülnek, az események szukcesszív vagy párhuzamos, analóg viszonyban vannak egymással. Azaz, az események vagy befolyásolják az okság elve alapján vagy – a párhuzamosság, az analógia elve alapján – reprezentálják egymást.

A jóslás mint rítus a következő strukturális elemekből épül fel: egy problematikus helyzet, a problémák és a kérdések azonosítása; a tudakozódó rítus végrehajtása; a problematikus helyzet és egy narratív reprezentáció egymásnak való megfeleltetése.

3. A jóslás a jelen korrekciója, a reménykeltés rítusa. A jóslás a jelenben elvégzett rítus, amely a jelen megváltoztatására irányul. Transzparenssé tesz egy helyzetet, feltárja előzményeit és távlatait, megingatja, kikezdi státusát, megszüntetését, megváltoztatását, alakítását kísérli meg. A realitással szemben ellenrealitást, a jelen alternatíváját állítja elő. Felkészít a bekövetkező események elviselésére.

4. A jósló, tudakozódó egyén olyan specialista, aki jeleket (álom, testállapot, környezeti tényezők, atipikus helyzetek) értelmez, transzcendens lényekkel (halottak, démonok, mitikus lények) kommunikál, az individuális sorsra, a múlt, a jelen és jövő összefüggésére vonatkozó reprezentációkat, jóslásnarratívumokat állít elő, a múlt, a jelen és a jövő között mediál. A jós sajátos szerepe a következőképpen szerveződik: kivonja magát az érvényben lévő társadalmi kapcsolatokból, sajátos szerepben reszocializálja magát, sajáto szolgáltatást nyújt a hozzá fordulóknak, nincs legitim pozíciója, gyakran atipikus testi jegyekkel, képességekkel rendelkezik, környezetét sajátos tárgyakból, sajátos módon szervezi.

Illés (néha Éliás, héber אליהו, Elijahu, jelentése „Jahve az én istenem”) i. e. 9. századi héber próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban.

Az Ószövetség, a Talmud, a Misna és a Korán is ír róla. Malakiás egyik jövendölése szerint az ő visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését.

 Élete

Az izraeli Acháb király (Kr. e. 874-853) idején működött. A Királyok könyve szerint, amelynek egyik fő alakja, Tisbéből való. Sem személyéről, sem Tisbe hollétéről nem maradt fenn történelmi dokumentum. Feltűnés nélkül jelenik meg a Királyok könyvében, amikor egy visszaélés kapcsán felszólal Acháb és felesége, a türoszi származású Jezabel ellen. A királyné ezután hajtóvadászatot indított a próféták ellen, Illés és társai a Kerit-patak völgyében találtak menedéket.

A szárazság miatt azonban előmerészkedett, és a föníciai Sarepta (bibliai Carefta, ma Sarafand, Libanon) városában egy özvegynél bujkált. Amikor Izraelben már reménytelenné vált az élelemhiány, Illés "párbajra" hívta Baál papjait Kármel-hegyére Szamária és Tirusz határán, hogy melyikük tud tüzet lehívni az égből. A szükségben segítséget nyújtó Isten képével akarja meggyőzni Izrael népét. És valóban, Isten tüzet küldött áldozatára, majd esőt a száraz országra."

Jezabel királyné ezek után elüldözte az országból, a Sínai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Istennel. A Biblia ettől kezdve rengeteg szövegrészt hoz az életéről, amelyek később Jézus tetteiben és szavaiban térnek vissza. Visszatértekor Illés kiválasztotta utódát Elizeus személyében.

Illés a mennybe került, melyet Elizeus úgy mesél el, hogy "egy tüzes szekér, tüzes lovakkal […] forgószéllel" vitte fel Isten az égbe." (wikipedia/Illés próféta)

Hamvas Béla: Patmosz / Értekezés a közigazgatásról

(részlet)

"A kérdés igen régi. Már Platón engedélyezte az államnak, hogy közérdekből hazudjék. Azt pedig tudjuk, hogy hazugság soha sincs egymagában és együtt jár a kizsákmányolással és az erőszakkal. Annyit mindenesetre sikerült elérni, hogy az államot a közigazgatástól elválasztottuk. Az államot a hivatallal nem szabad összetéveszteni, mert az állam a nép organizmusa, a hivatal pedig hatalmi organizáció. Az állam természetes unanimitás (unanimité — egylelkűség), a hivatal pedig az uralkodás megkönnyítése érdekében közösség-felbontó és életellenes kollektív szervezet. Amikor tehát arról van szó, hogy állítólagos közérdekből bűncselekményt követnek el, már tudjuk, hogy azt a hivatal követi el, és atrocitás és zsiványság, csalás és mérgezés, emberkínzás és hazudozás és rablás, olyasvalami, amit a hivatal hivatalból követ el, mint mondja: közérdekből, de mi most már tudjuk, hogy hivatali érdekből, ami a közérdeket egyáltalán nem fedi, hanem éppen ellenkezőleg mindennemű közösség ellen van.

 A kérdést ezeknek ismeretében most már így kell feltenni: Milyen módon lehetséges a stupiditás alapjának felderítése, amely egyetlen lehetőség arra, hogy az embert a felülről jövő közösségrombolással szemben megvédelmezze? Vagyis miképpen paralizálható a társadalmon belül működő autonóm deszocializáló szervezet tevékenysége, és annak életpusztító hatása miképpen tehető ismét az életről való gondoskodássá?"

...........

"Mr. Thorndyke a modern államnak három típusát különbözteti meg. Az első a politikai, a második a részvénytársasági, a harmadik a hivatali állam, aszerint, hogy az állam bázisa inkább az erőszak, vagy a kizsákmányolás, vagy a hazugság."

.....

"A politikai állam egy idő múlva olyan sivár lesz, hogy az uralkodó maga is ásítani kezd. Je suis las de régner sur les esclaves — szörnyen meguntam, hogy rabszolgák fölött uralkodjam — mondja II. Frigyes halálos ágyán."

"Az organizált állam másik típusa a részvénytársasági állam. Ami a politikai államban a terror, az itt a korrupció. A politikai állam ősképe a laktanya, a részvénytársaságié a bordély. Itt aztán nem kell suttogni. Mindenki szónokolhat, amennyit csak akar. A politikai állam a közösséget védi, ami annyit jelent, hogy az destruálja. A részvénytársaság az egyént védi, vagyis az egyént destruálja. Újabb időben jaj annak, akit megvédenek. Nincs itt semmi, ami ne lenne megvehető vagy eladható. A részvénytársaságban egy idő múltán olyan zsivaj lesz, hogy az embernek szanatóriumba kell vonulnia. A legfontosabb hely az adóhivatal. A közigazgatást csak hajszál választja el a zsibvásártól. Huzamos ideig ezt egyetlen nép sem bírja ki, és fáradalmait a politikai terrorállamban piheni ki. Sokan azt mondják, hogy a fegyház kellemesebb, mint a bordély. A magánélet és a közélet között nagy különbség nincs, mindenki állandó hajszában van. Az emberek egymáshoz való viszonyát a konkurencia szabja meg. Mivel minden megvásárolható, a politikai befolyás is az. Az ember ebben a társadalomban elveszti individuális jellegét és gazdasági funkcióvá lesz. Ez az állam minden esetben köztársasági, éspedig demokratikus. A demokrácia azt jelenti, hogy minél több pénze van valakinek, annál szemtelenebb.

A hivatali államot (office state) a történet aránylag ritkán valósította meg teljesen, mintha ezt a kiváltságot a huszadik század számára tartotta volna fenn. Peruban, pontosan nem tudni mennyi ideig, Kínában és Japánban bizonyos császárok alatt, Bizáncban már Jusztiniánusz után csaknem Konstantinápoly elestéig, a cári államban csaknem folyamatosan az ember ennek az államnak többé-kevésbé realizált alakját láthatja. A teljes megvalósulást akadályozta a társadalomban még aránylag sok életszerű elem, amely a demoralizáló aktivitást irritálta. Mr. Thorndyke azt mondja, hogy a társadalmat azokban az időkben a vallásos-metafizikai eszmék még annyira telítették, hogy a közösségen a romlásnak ez a fajtája nem fogott. Csak a modern korban lehetett chance-a hivatal-államnak, amikor az állam kialakulását az értelemnek az az egyre fokozódó elhomályosodása előzte meg, amelyet később hivatalosan felvilágosodásnak neveztek. A hivatal-állam csak a racionalizmustól, vagyis a szcientifizmustól megrontott gondolkodás nyomán valósulhatott meg. A felvilágosodás intellektuális és morális demoralizáló hatásán kívül a macchiavellista állam eszeveszett terrorja és a politikai klerikalizmus által teremtett sűrű hazugságszövevény után a társadalomban a csömörnek és a tiltakozásnak és az utálatnak az az állapota vált uralkodóvá, amely a közösséget rendesen elárasztja, amikor elhatározza, hogy „jöjjön bármi, csak ez ne", és amely állapot a történetben a legsúlyosabb ballépéseket meg szokta előzni. A hivatal-állam a moralitástól és értelmétől megfosztott társadalom kétségbeeséséből bontakozott ki. Ezt az állapotot egyébként nihilizmusnak is hívják.

<!-- [if gte mso 9]> <w:LsdException Locked="false" Priority="39" N

A Nemzetközi Taekwondo Szövetség 2022-ben megfosztotta tiszteletbeli fekete övétől Vlagyimir Putyint, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.

És kérem itt van nekünk a Novák Katalin által Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért életműdíjjal kitüntettett 3 danos Agócs Tibor karate mesterünk, aki brutálisan felrúg egy 8 éves gyereket, majd miután kiderül a botrány, lemond, vélhetően akkor már megkapta a Magyar Karate Szakszövetség és annak mesterei üzenetét amiben tájékoztatták a várható fegyelmi eljárásról.

Három kérdésre kell tehát három fórumon választ keresni.

1. Nyilván indul egy polgárjogi eljárás aminek a vége börtön vagy felfüggesztett, garázdaság, testi sértés, stb. címen. Mi a társadalom ítélete?

2. A küzdősportban való érintettség okán szóba jöhet a "2004. évi I. törvény a sportról" a sportolói jogviszony, stb. felülvizsgálata, és a Magyar Karate Szakszövetség Fegyelmi Szabályzatának és az Etikai és Gyermekvédelmi Szabályzatának megfelelő eljárás megindítása, aminek egzisztenciális és erkölcsi vonatkozású kihatásai lehetnek, szerintem a 3 dan fokozattól való végleges vagy időszakos megfosztás sem kizárható... Mi a sportközösség ítélete?

3. A legfontosabb azonban talán nem is a társadalom, nem is a sportolói közösség számonkérése, hanem a léleknek a Bushidóval való szembesítése...

HOGYAN SZEREZHETŐ VISSZA A HARCOS BECSÜLETE?

JKA GARYOKAKU DOJO / A Bushido 7 alapelve (részlet)

"A szamurájok útja a Bushidó századokon át meghatározója, a harcosok kódexe volt a japán társadalomban. A Zen tanításai adták alapját. Segítséget kívánt nyújtani a szamuráj mestereknek, hogy megértsék a természetet és elméjüket az univerzumban a közvetlen tapasztaláson keresztül, de ezen túl hasonló fontosságot nyert az erő, az önkontroll és a bölcsesség is.

 Yuki: Hősies bátorság, bátorság és kitartás.

 Emelkedj ki a cselekvőképtelen emberek tömegéből! Elbújni, mint a teknőc a páncéljába, nem élet. A szamurájnak hősiesen bátornak kell lennie. Ez nagyon kockázatos, veszélyes. Ez az élet teljes, csodálatos kiélése. A hősiesen bátor nem a vak. Intelligens és erős. A félelmedet váltsa fel a tisztelet és az óvatosság.

 Jin: Könyörület, szánalom és a jóindulat mindenki iránt.

 Az intenzív edzésnek köszönhetően a szamuráj gyorssá és erősség válik. Nem olyan, mint más emberek. Olyan erővel rendelkezik, amelyet a Jó érdekében kell használnia. Könyörületes Mindig segít a bajtársainak. Ha nincs lehetősége a segítségnyújtásra, megy, és keres egyet.

 Reigi: Udvariasság,tisztelet, helyes cselekedet.

 A szamurájnak nincs oka a kegyetlenkedésre. Nincs szükségük az erejük fitogtatására. A szamuráj még az ellenségeivel is udvarias. Enélkül a kifelé irányuló tisztelet nélkül nem vagyunk mások, csak állatok. A szamurájt a csatában nemcsak az ereje miatt tisztelik, hanem amiatt is, ahogy más emberekkel bánik. A szamuráj igaz belső ereje csak a nehéz időkben mutatkozik meg."

"bullshido (uncountable)

(slang, derogatory) martial arts fraud, especially exaggerated or fraudulent claims regarding the biography, lineage, skills or experience of martial arts instructors" (wikipedia)

https://www.garyokakudojo.eu/bushido-7-alapelve

Harry Houdini-t (született Weisz Erik ,Budapest 1874 -Detroit 1926) a magyar származású amerikai illuzionistát és bűvészt kilencszer választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. de egyszer sem lőttek rá a választás közben, mert közismert volt hogy a fogával képes elkapni a puskagolyót.

Arisztophanész , az athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója 421-ben megírta "A Béke" című művét, mely arról szól, hogy Trygaios (Arany János széljegyzetében "Mustosi" vagy "Seprősi", vagyis szőlőmunkás..) megunván a peloponnészoszi háborút, arra az elhatározásra jut, hogy egy ganajtúró bogár (lótetű) hátán lovagolva az égbe emelkedik, és lehozza onnan a rég óhajtott Békét, és tiszteletére a Földön ünnepet rendeznek majd.

Arisztophanész állítólag négy alkalommal nyerte el az athéni komédiák versenyén az első, háromszor a második, és egyszer a harmadik díjat. Korának szélsőséges demagógjait és író társait sem átallotta kigúnyolni műveiben.

Nyilván megírná komédiáját korunk kiemelkedő demagógjának Békemissziójáról is...

Amikor Farkos Csapó Gyurka karcagpusztai betyár a fogával kapta el a golyót...

Ha Trump elnök úr látta volna ezt a Szomjas György által rendezett filmet, a lövés után köphetett volna egyet mintha a fogával sikerült volna elkapni a második lövést és akkor a demokrata ellenjelölt olyan handikeppel induló ló lenne, akire senki nem fogad.

A napi hírek aktualitását nem állítanám párhuzamba, de mintha a szűkebb és tágabb világunk szakrális vezetőinek 'kut"-ja limes tart a Nullához keskenyedne...

"A kut egy szerencsét hozó szubsztancia a tengrizmusban, amit az Ég-isten, Tengri ad arra érdemesült embereknek. Az uralkodó kutja egész népének szerencséjére kihat. Ettől az uralkodó, a kagán égi szakralitást és felhatalmazást nyer, amit dinasztiája is örököl. A kuthoz materiális képzetek tapadnak, ha az uralkodó kutja elfogy, elkeskenyedik, akkor meghal.

Maszúdi leírja, hogy a kagán kutja elvesztésének a kazároknál különös jelentősége volt. A kazárok ekkor szakrális kettős királyság alatt éltek. A szakrális kagán melletti alárendelt társuralkodó, a kagán-bég végezte a tényleges kormányzást. Ha az országot balszerencse vagy háború érte, akkor Maszúdi szerint az emberek és a nemesek a társuralkodóhoz mentek, mondván, hogy a kagán nekik balszerencsét hoz, ölje meg őt, vagy adja ki nekik. A kagán-bég néha megölte a kagánt, máskor azonban megvédte őt, mondván semmiben sem bűnös.

A kut véges voltához és elfogytához kapcsolódott az módszer is, ahogy a szakrális uralkodó uralkodási idejét meghatározták. A 10. századi al-Isztahri és Ibn Haukal leírja a kazárokról, hogy az új kagánt selyemzsinórral fojtogatni kezdik, amíg lélegzetét nem veszti, s ekkor megkérdezik tőle, hány évig akar uralkodni. Ha ezen idő előtt nem hal meg, akkor megölik."

(forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Kut_(mitol%C3%B3gia)