Az eseményhorizonton nem mindennek van azonnal értelme...

1964-ben Loving és Bass felfedezett egy ismeretlen nyelvjárást Pápua Új-Guinea Sandaun nevű körzetében, amit ma már csak kb. 340 ember beszél.

Ez a 340 ember tökéletesen megérti egymást Kwomtari Baibai (ISO 639-3) nyelven, minden érzésüket, lelkük rezdülésének minden árnyalatát, életük minden eseményét képesek elmondani és megértetni egymással.

"Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására."-mondja a wikipedia

Egyes kutatások szerint az egyén kb. 150 másik emberrel képes folyamatosan kapcsolatot tartani, maximálisan ennyien tudnak egy közösséget alkotni, másrészt 7-9 főnél nagyobb csoportban már annyira szerteágazóak lehetnek az érdekek és vélemények, hogy a csoport tagjai nem tudnak hatékonyan együtt dolgozni és együtt gondolkodni.

Mit tehet tehát az egyén mint társaslény, aki gondolkodik és képes gondolatait tagolt beszéddel kifejezni?

Dalra fakad, szóban vagy írásban közli gondolatait és érzéseit néhánnyal akikkel egy nyelven beszél. A több ezer emberrel pedig akikkel napi szinten kapcsolatba kerül, megpróbál valahogy saját nyelvükön kommunikálni.

Természetesen a pápuákról van szó.